Kormány 115/2012. (VI. 11.) rendelete

A Kormány 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelete egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról  

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 70. szám

 

A Kormány

a 1–2. § tekintetében az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés a) pontjában,

a 3–5. § tekintetében az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában,

és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és

b) pontjában,

a 6–11. § tekintetében az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés f), h), i) és j) pontjában,

a 12. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében, valamint

a 14. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:

1. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. §

2–4. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2. § (1) A bírság alapösszege tizenötezer forint.

(2) A bírság mértékének megállapításához a bírság alapösszegét – a jogsértés körülményeitõl függõen – meg kell szorozni az 1–4. melléklet szerinti szorzókkal.

(3) Több tényállás együttes fennállása esetén az egy táblázatban található szorzókat táblázatonként összeadva kell a mellékletre vonatkozó értéket megállapítani.

(4) A mellékletenként kapott szorzókat összeszorozva kapott számmal meg kell szorozni a bírság alapösszegét, amely által kapott szorzat a bírság mértéke.

(5) Amennyiben a bírság kiszabására okot adó jogsértés közvetlenül nem befolyásolja az állat jólétét vagy tíz vagy annál kevesebb gerinces állat egyedét érinti, úgy a 2. melléklet szerint alkalmazandó szorzó 1.

(6) Ha a jogsértést okozó cselekményt szándékosan követték el, az adott tényálláshoz tartozó legmagasabb szorzót vagy szorzókat kell alkalmazni.

3. § (1) Az állatvédelmi képzés, illetõleg annak hátralévõ része helyébe lépõ állatvédelmi bírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy egy nap képzésen való részvételnek ötvenezer forint állatvédelmi bírság felel meg.

(2) Az állatvédelmi képzésen való részvétel állatvédelmi bírságra történõ átváltása esetén a bírság összege legalább százezer forint.

4. § Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.”

(2) Hatályát veszti a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. és 5. §-a.

(1) Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet]

2. §

A 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet e rendelet 1–4. melléklete szerinti 1–4. melléklettel egészül ki.

2. Az állatvédelmi hatóság kijelölésérõl szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

3. §

„(2) Állatvédelmi hatóságként a Kormány az Ávt. 45/A. §-ában foglaltak tekintetében a jegyzõt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH) és a fõvárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) jelöli ki.”

(1) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

(2) Az állatvédelmi hatóság kijelölésérõl szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 1. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(4) Az Ávt. 43. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a jegyzõ, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség jár el.”

(3) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

„2. § (1) Az Ávt. 20. § (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tervezett tartás helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje jár el.

(2) Az Ávt. 22. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 23. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje jár el.

(3) Az Ávt. 24/A. § (1), (2), (4) és (8) bekezdésében, valamint a 24/B. és 24/C. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) jár el.

(4) Az Ávt. 24/A. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a NÉBIH jár el.

(5) Az Ávt. 41. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként az állatotthon tervezett helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje jár el, az engedélyrõl, annak visszavonásáról tájékoztatást ad az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság részére, amely azt nyilvántartásba veszi. A Kormány az állatotthon létesítése engedélyezésére irányuló eljárásban, – az állat-egészségügyi szabályoknak való megfelelés kérdésében –, elsõ fokú eljárásban az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot, másodfokú eljárásban a NÉBIH-et szakhatóságként jelöli ki.

(6) Az Ávt. 43. § (9) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõség jár el.

(7) Az Ávt. 43. § (10)–(12) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a tartás helye szerint illetékes települési, a fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(8) Az Ávt. 43/B. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság jár el.

(9) A Kormány az ország õshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok – tiltott kedvtelési célú tartása, szaporítása vagy forgalomba hozatala miatt történõ – elkobzására, tulajdonának átruházására, végleges elhelyezésére, továbbá a végleges elhelyezésbõl eredõ költségek viselésére kötelezésére, valamint az állat életének kioltására irányuló eljárás, valamint az Ávt. 48/B. §-ában foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõséget jelöli ki.”

4. §

(a továbbiakban: kerületi hivatal)” szövegrész helyébe a „kerületi hivatalt” szöveg lép.

(2) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ában az „a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt” szövegrész helyébe az „a NÉBIH-et” szöveg lép.

(1) A 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. §-ában a „kerületi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ hivatalt

5. §

Hatályát veszti a 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a.

3. A kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása

6. §

41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdése a következõ c)–e) pontokkal egészül ki:

(1) A kedvtelésbõl tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: [E rendelet alkalmazásában]

„c) kistestû eb: olyan eb, amelynek testtömege nem haladja meg a 20 kilogrammot,

d) közepes testû eb: olyan eb, amelynek testtömege 20–40 kilogramm,

e) nagytestû eb: olyan eb, amelynek testtömege meghaladja a 40 kilogrammot.”

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az állatmenhelyrõl, ebrendészeti teleprõl, vagy állatvédelmi szervezettõl örökbeadott eb és macska transzponderrel történõ megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.”

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. §-a a következõ (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévõ, eladott és elhullott

a) gerinces állatok fajonkénti egyedszámáról, a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó édesvízi halak kivételével,

b) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatok fajonkénti egyedszámáról.

(6) Elhullás esetén – amennyiben ismert – annak okát is rögzíteni kell.”

(4) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 9. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Egyedi dokumentációval nem rendelkezõ állatok forgalmazásakor elegendõ fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, mely történhet elektronikus úton is.”

(5) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát, valamint a forgalmazást, illetve átruházást rögzítõ dokumentum másolatát köteles a forgalmazást, valamint átruházást követõen 15 napon belül a forgalmazó, valamint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megõrizni.”

(6) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 11. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást – így különösen az állatba történõ festékanyag injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését – végezni, amely kizárólag annak kedvezõbb értékesíthetõségét szolgálja.”

(7) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) Tilos

a) kistestû ebet 10 m

b) kistestû ebet 4 m-nél, közepes testû ebet 6 m-nél, nagytestû ebet 8 m-nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve,

c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban,

d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb ûrtartalmú térben

tartani.”

(8) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. §-a a következõ (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Az eb, macska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani.

(16) Hím sziámi harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve tükörképüket ne láthassák.”

(9) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 16. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Eb küllemének megváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhetõ, az eb hét napos koráig.”

(10) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet „A kedvtelésbõl tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések” alcím alatt a következõ 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki:

„17/A. § Az állatban félelmet keltõ, erõs fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, idõjárási jelenségek teljes idõtartama alatt, különösen az év azon szakában, amikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletérõl szóló jogszabály szerinti pirotechnikai termékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelmében történõ elszökésének megakadályozásáról és törekednie kell az állat megnyugtatására.

17/B. § (1) Amagánállatorvos az eb vizsgálata, kezelése elõtt köteles ellenõrizni,hogy az állat transzponderrel jelölt-e.

(2) A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégzõ magánállatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél megfelelõ rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzõjével igazolja. Az ivartalanítás megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követõen igazolható.

(3) Az eb transzponderrel történõ megjelölését követõ 8 napon belül a beavatkozást végzõ magánállatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.

(4) A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplõ eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

(5) Az adatbázisba történõ regisztráció díja állatonként 200 forint. Az adatbázisban regisztrált eb adatának megváltozása miatt történõ adatmódosítás díjmentes.

(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén

a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,

b) az adatbázis mûködtetõje köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.

(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

2-nél, közepes testû ebet 15 m2-nél, nagytestû ebet 20 m2-nél kisebb területen tartósan,

(8) A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégzõ magánállatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.

(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérõ vagy abból hiányzó adatokról a jegyzõ köteles az adatbázis mûködtetõjét értesíteni.”

(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/B. §-a a következõ (10)–(12) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Négy hónaposnál idõsebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.

(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyzõ és a kerületi hivatal ellenõrzi.

(12) A négy hónaposnál idõsebb transzponderrel nemjelölt ebrõl a jegyzõ és a magánállatorvos köteles jelentést tenni a kerületi hivatal felé.”

7. §

egészül ki:

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet az „Átmeneti és záró rendelkezések” alcímet megelõzõen a következõ alcímmel

„Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felmerülõ hatósági feladatok, valamint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése

17/C. § (1) Amennyiben a települési, fõvárosban a kerületi önkormányzat jegyzõje arról értesül, hogy eb a 4. számú melléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes kerületi hivatalt.

(2) Eb okozta sérülés esetén a kerületi hivatal a (3) és (4) bekezdések szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja a 4. számú melléklet alapján.

(3) A kerületi hivatal az ebtartót

a) írásos figyelmeztetésben részesítheti,

b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti,

c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti,

d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértõvel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti.

(4) A kerületi hivatal

a) elrendelheti az eb ivartalanítását,

b) az ebet veszélyesnek minõsítheti,

c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. § szerinti esetekben.

(5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértõt.

(6) Amennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezményeket kell megállapítani és alkalmazni.

(7) Amennyiben az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek, a sérülés keletkezésének vizsgálatába minden esetben be kell vonni az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértõt, és a kerületi hivatal a (3) bekezdés b), c), d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti jogkövetkezménnyel élhet.

(8) E § rendelkezései nem vonatkoznak

a) a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó õrszolgálatban szolgáló ebek jogszerû alkalmazására,

b) a magántulajdon védelmére irányuló hivatásos õrzõ-védõ feladatot ellátó ebek jogszerû alkalmazására,

c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

17/D. § (1) Állatorvos vagy települési, fõvárosban a kerületi önkormányzat állatvédelmi õrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minõsítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhetõ, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minõsítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes kerületi hivatalt.

(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a kerületi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja.

(3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni.

17/E. § (1) A veszélyes eb – a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel – a veszélyesnek minõsítést követõ 45 nap elteltével kizárólag a kerületi hivatal által kiadott engedéllyel, az abban elõírt tartási feltételek betartása mellett, ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható.

(2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül.

(3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek (a továbbiakban: kérelem) tartalmaznia kell:

a) az eb tulajdonosának nevét, címét,

b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírását,

e) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszámát,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás idõpontját,

h) az eb egyéb egyedi jellemzõit.

(4) A kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezõjének hozzájáruló nyilatkozatát, amennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt.

17/F. § (1) A tartást engedélyezõ határozat jogerõre emelkedését követõen a kerületi hivatal az 5. számú melléklet A. pontjában meghatározott adattartalmú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére.

(2) Az engedély a kiállítástól számított két évig hatályos.

(3) Az engedély kiadásáért, meghosszabbításáért a veszélyesnek minõsített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban meghatározott összegû díjat kell fizetni.

(4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó

a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és

b) cselekvõképes.

(5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) az eb tartási helyét – akár ideiglenesen is – megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

17/G. § (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.

(2) A beavatkozásokat végzõ állatorvos az 5. számú melléklet B. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtérõl, valamint az eb transzponderrel történõ megjelölésérõl.

17/H. § (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiméter átmérõjû korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíme, telefonszáma, a másik oldalán az eb hívóneve és a „Veszélyes!” felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik.

(2) A veszélyes eb olyan megfelelõen zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, amely megakadályozza az ebnek a közterületre vagy szomszédos magánterületre történõ, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható „Vigyázat! Veszélyes eb!” feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni.

17/I. § (1) Veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetõségét

megakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást megakadályozó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázon, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos.

(2) Veszélyes eb felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.

17/J. § (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

(2) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül – munkaszüneti nap esetén a következõ munkanapon – a kerületi hivatalnál be kell jelenteni.

17/K. § (1) Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a kerületi hivatalnak bejelenteni, és a befogott ebet a kerületi hivatalnak átadni.

(2) A kerületi hivatal intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben megnevezett személy felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítésérõl.

(3) Aszabálysértési vagy büntetõeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály elõírásai szerint.

(4) Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a kerületi hivatal jegyzõkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell õrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

(5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, õrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket megtéríti, a veszélyes ebet részére elsõ alkalommal – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – vissza kell adni.

(6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyérõl.

17/L. § (1) A kerületi hivatal a tartási engedélyben elõírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidõ lejártával, de legkésõbb a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenõrzi.

(2) A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a kerületi hivatal ellenõrzi.

(3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenõrzésre jogosult felhívására köteles bemutatni.

(4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenõrzését elõsegíteni és tûrni.

17/M. § (1) Az ebek viselkedésének megítélésével kapcsolatos szakértõi tevékenységet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kérelemre engedélyezheti.

(2) Engedélyt az kaphat, aki

a) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés megszerzésétõl számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmezõ természetes személyazonosító adatait,

b) a kérelmezõ képzettségére vonatkozó információkat.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltétel meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idõ meglétét igazoló iratot,

c) a szakmai mûködés részletes leírását tartalmazó iratot.

(5) Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Állatvédelmi Tanácsadó Testület és a Magyar Állatorvosi Kamara véleményét.”

8. §

„(3) E rendelet 1. számú melléklete E pontjának az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelettel beiktatott 9–11. pontja szerinti állatfajok kapcsán az Ávtv. 48/B. §-a szerinti mentesség érdekében az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat 2012. október 1-jéig kell bejelenteni a tartás helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelõségnek.”

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

9. §

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú melléklete e rendelet 6. melléklete szerint módosul.

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet e rendelet 7. és 8. melléklete szerinti 4. és 5. számú melléklettel egészül ki.

(1) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú melléklete e rendelet 5. melléklete szerint módosul.

10. §

nem képes” szöveg lép.

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében a „– ha ismert – az egyed nemét és korát” szövegrész helyébe a „gerinctelen állatok és halak kivételével – ha ismert vagy megállapítható – az egyed nemét és korát” szöveg lép.

(3) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdésében „az állatok szükségleteinek” szövegrész helyébe „az állatok szükségleteinek, valamint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak” szöveg lép.

(4) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdésében az „Ebek csoportos tartása esetén” szövegrész helyébe a „Tartósan csoportosan tartott ebek esetén” szöveg lép.

(5) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (7) bekezdésében az „5 m-nél” szövegrész helyébe a „8 m-nél” szöveg lép.

(6) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe az „és” szöveg lép.

(7) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (9) és (11) bekezdésében az „illetve” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.

(1) A41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontjában az „utódainemképesek” szövegrész helyébe az „utóda

(8) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdésében a „talajon, illetve vízben” szövegrész helyébe a „talajon vagy vízben” szöveg lép.

(9) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (12) bekezdésében a „jelleggel” szövegrész helyébe a „jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan” szöveg lép.

(10) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (12) bekezdésében a „állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet” szövegrész helyébe a „állatot állandó jelleggel, ebet” szöveg lép.

(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (13) bekezdésében a „kikötéséhez, illetve vezetéséhez” szövegrész helyébe a „vezetéséhez” szöveg lép.

(12) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (14) bekezdésében az „állatmenhelyekre” szövegrész helyébe az „állatmenhelyekre, valamint a hatósági megfigyelés alá vont ebek tartására” szöveg lép.

(13) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdésében a „ha külön jogszabály” szövegrész helyébe a „ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet” szöveg lép.

(14) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének A pontjában a „Madárpókok (Theraphosidae) – fán lakó fajok” sorában a „de minimum” szövegrész helyébe „de kifejlett egyed esetén minimum” szöveg, a „Madárpókok (Theraphosidae) – talajlakó fajok” sorában a „de minimum” szövegrész helyébe „de kifejlett egyed esetén minimum” szöveg lép.

(15) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékleténekOpontja táblázatának a „Legrövidebb oldal minimális hossza m” oszlopban az „1” szövegrész helyébe a „0,5” szöveg lép.

11. §

(2) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 14. § (5) bekezdés b) pontja és 14. § (7) bekezdése hatályát veszti.

(1) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 12. §-ában a „a 9. § (2) bekezdésében,” szövegrész hatályát veszti.

4. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelölésérõl, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása

12. §

hatóságok kijelölésérõl, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá esõ szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet] 1. számú melléklete 24. sorának harmadik oszlopában a „Mezõgazdasági Szakigazgatási” szövegrész helyébe a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági” szöveg lép.

(2) A 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a következõ 13. sorral egészül ki:

(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró

[Sorszám Szabályozott szakma megnevezése

Elõzetes ellenõrzést végzõ elsõfokú hatóság

Elõzetes ellenõrzést végzõ

másodfokú hatóság]

„13. Ebek viselkedésének

megítélésében jártas szakértõ

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

vidékfejlesztési miniszter”

5. Záró rendelkezések

13. §

hatályba.

(2) A 6. § (11) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 10. § (10) és (11) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

(1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követõ második hónap elsõ napján lép

14. §

díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) FM rendelet.

Hatályát veszti az ebek veszélyessé minõsítésével összefüggõ szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának

15. §

Ez a rendelet 2016. január 2-án hatályát veszti.

Orbán Viktor

s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatcsoporthoz köthetõ szorzók

1. A bírság kiszabására okot adó jogsértés elszenvedõje

2. Mulasztó

3. Alkalmazandó szorzó

a) természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi

egyezmény védelme alatt álló állat

aa) természetes személy 2–4

ab) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 4–8

b) kutatási, kísérleti célra szolgáló állat, veszélyes állat, szállított állat

ba) természetes személy 2–4

bb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 3–7

c) nagy létszámú állattartó telepen, gazdasági

haszon céljából tartott állat

ca) természetes személy 1–3

cb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 2–6

d) kis létszámú állattartó telepen, gazdasági da) természetes személy 1–3

haszon céljából tartott állat

db) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1–5

e) fogságban – nem kedvtelésbõl – tartott, nem háziasított állat, beleértve a cirkuszi és állatkerti állatokat

ea) természetes személy 1–3

eb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 2–6

f) kedvtelésbõl tartott állat fa) természetes személy 1–3

fb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1–5

g) egyéb, az Ávt. hatálya alá tartozó állat ga) természetes személy 1–2

gb) jogi személy és más gazdálkodó szervezet 1–5

2. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

„2. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó, állatlétszámhoz köthetõ szorzók

1. A bírság kiszabására okot adó jogsértés tíznél több gerinces állat egyedét érinti, és ez a tartott populáció

2. Alkalmazandó szorzó

a) legfeljebb 20%-a 1

b) több mint 20%, de legfeljebb 40%-a 1,5

c) több mint 40%, de legfeljebb 60%-a 2

d) több mint 60%, de legfeljebb 80%-a 2,5

e) több mint 80%-a 3

3. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

„3. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó egyes szorzók

1. A mulasztó 2. Alkalmazandó szorzó

a) engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben leírtaktól eltérõen folytatott 3

b) a képzettséghez, gyakorlathoz kötött beavatkozást a feltételeknek való megfelelés nélkül végezte el 3

c) az állat rendszeres ellenõrzését elmulasztotta 3

d) a kötelezõen elõírt dokumentációt, adatszolgáltatást, adatrögzítést, adatregisztrációt nem, vagy nem a jogszabályban elõírtaknak megfelelõen teljesítette 2

e) a hatóság által elõírt intézkedést nem, vagy hiányosan teljesítette 2

f) az állat kötelezõ egyedi jelölését nem végezte el 3

g) ember egészségét, testi épségét veszélyeztette 5

4. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

„4. melléklet a 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelethez

Az állatvédelmi bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó minõsített esetek és szorzók

1. A mulasztó 2. Alkalmazandó szorzó

a) állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki 10

b) állatot kínzott 10

c) az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elûzte, elhagyta, kitette 10

d) az állatot emberre vagy állatra uszította, állatviadalra idomította, állatviadalt szervezett, tartott, továbbá az állatviadalra fogadást szervezett, az állatviadalon közremûködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott 10

e) az állatot károsította 8

f) az állatot olyan teljesítményre kényszerítette, amely felismerhetõen meghaladta annak teljesítõképességét 8

g) az állatot természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktatta 8

h) az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelõen gondoskodott 6

i) az állat biztonságos elhelyezésérõl nem gondoskodott 6

j) az elõírt férõhely-igényeket nem teljesítette, az állat mozgását a megengedettõl eltérõen korlátozta 5

k) az állat helytelen takarmányozása által annak egészségét veszélyeztette 5

l) az állatot annak kíméletét nem biztosító módon mozgatta, terelte 5

m) szállításkor a rakodási sûrûséget helytelenül határozta meg 8

n) a szállítási és pihentetési idõket helytelenül választotta meg 8

o) szállításkor egyéb körülményt helytelenül választott meg 5

p) az állat életének kioltása elõtt kábítási kötelezettséget mulasztott 8

q) érzéstelenítési kötelezettség alá tartozó beavatkozást érzéstelenítés nélkül végzett 5

r) az állat küllemét sebészeti úton, nem engedélyezett módon változtatta meg 6

1. A mulasztó 2. Alkalmazandó szorzó

s) az állat egészségét veszélyeztetõ szert alkalmazott, vagy állatgyógyászati terméket indikáció vagy állatorvosi utasítás nélkül alkalmazott

2

t) az állat állat-egészségügyi ellátásáról nem gondoskodott 3

u) egyéb jogszabályban foglalt állatjóléti kötelezettségét megsértette 2–4

5. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének E pontja a következõ 9–11. alponttal egészül ki:

„9. Amerikai rókamókus (Sciurus niger)

10. Csinos tarkamókus (Callosciurus erythraeus)

11. Japán mókus (Sciurus lis)”

6. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének B pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„B. Halak

1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben kell elhelyezni.

2. Tengervizes akvárium halak által használható víztérfogata nem lehet kevesebb 100 liternél.

3. Az akváriumot olyan mennyiségû és minõségû szûrõberendezéssel kell mûködtetni, mely tartósan biztosítani képes a halak számára megfelelõ életfeltételek kialakításához szükséges vízparamétereket.

4. Édes- és brakkvízi halak

A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

1. 0–10 cm-ig 1

2. 10–20 cm-ig 3

3. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 8

4. 100 cm-t meghaladó 15

5. Tengeri halak

A halak testhossza 1 cm halra jutó víztömeg literben megadva

1. 0–10 cm-ig 4

2. 10–20 cm-ig 12

3. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 32

4. 100 cm-t meghaladó 60

7. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a következõ 4. számú melléklettel egészül ki:

„4. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

Az eb által okozott sérülés

A 17/C. § (3) és (4) bekezdéseinek egyes esetekben

alkalmazható jogkövetkezményei

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

kimenetele körülményei (4) a) (4) b) (4) c) (4) d) (5) a) (5) b)

a) 8 napon

belül

gyógyuló

az ebbel nem egy háztartásban élõ személynek x

b) 8 napon túl az ebbel egy háztartásban élõ személynek x

c) gyógyuló közterületen, az ebbel nem egy háztartásban élõ

személynek

x x x x x x

d) saját territóriumon, az ebbel nem egy

háztartásban élõ személynek

x x

e) közterületen, kutyának x x

f) súlyos az ebbel egy háztartásban élõ személynek x x x x

g) az ebbel nem egy háztartásban élõ személynek x x x x x

h) közterületen, kutyának x x x x

i) saját territóriumon, kutyának x

j) közterületen, egyéb állatnak x

k) maradandó az ebbel egy háztartásban élõ személynek x x x x x

l) az ebbel nem egy háztartásban élõ személynek x x x x x

m) közterületen, kutyának x x x x

n) saját territóriumon, kutyának x x

o) közterületen, egyéb állatnak x x x

p) saját territóriumon, egyéb állatnak x x

q) halálos az ebbel egy háztartásban élõ személynek x x x x x

r) az ebbel nem egy háztartásban élõ személynek x x x x x

s) közterületen, kutyának x x x x x

t) saját territóriumon, kutyának x x

u) közterületen, egyéb állatnak x x x

v) saját territóriumon, egyéb állatnak x x

8. melléklet a 115/2012. (VI. 11.) Korm. rendelethez

A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a következõ 5. számú melléklettel egészül ki:

„5. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A.

A veszélyes eb tartására kiadott engedély minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. Transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszáma

6. Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás idõpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzõi

8. Az eb tartásának feltételei

 

B.

Az ivartalanítás és a transzponderrel történõ megjelölés megtörténtérõl kiállított igazolás minimális adattartalma:

1. Az eb tulajdonosának neve, címe

2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme

3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám)

4. Az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, hívóneve

5. A beültetett transzponder sorszáma

6. Az ivartalanítás idõpontja

7. Az eb egyéb egyedi jellemzõi”