• Az Állatotthon Szervezeti és Működési Szabályzata
• Örökbefogadási lehetőségek
  • Mire való a mikrochip?
  • Miért ivartalanítassam a kutyámat?
• Örökbefogadási Szerződés
• Állatvédelemmel kapcsolatos jogszabályok
• Együttműködési megállapodások

Miért érdemes ivartalaníttatni?

Miért érdemes ivartalaníttatni Kedvenceinket?

Egyrészről, mert azon ivaros kan kutyák, akik nem fedeztek még be szukát, nyugtalanná, esetleg agresszívvá válhatnak a le nem vezetett szexuális energia miatt. Egy olyan kan kutya, aki érzi a tüzelő szuka szagát, viszont ösztönei ellenére nincs lehetősége az azok diktálta cselekvés elvégzésére, stresszessé, frusztráltá válik. Ez a frusztráció válhat könnyen agresszivitássá, és ha jól belegondolunk, hogy rengeteg kan kutya él, akik nem bírják elviselni csak az ellenkező nemű kutyák társaságát, akkor elég szembetűnő az eredmény.
Nem szabad csak azért két bármilyen külső és belső adottságokkal rendelkező kutyát tovább szaporítani, hogy a szexuális energiájuk levezetésre kerüljön, hiszen ezzel sokkal többet ártunk az állatnak mint használnánk, pl. nem kívánt vemhesség, a szervezet extrém igénybevétele, újabb gazdátlan kutyák világra jövetele (egy felnőtt egyed és leszármazottjai 6 év leforgása alatt 67000! utódot hozhatnak létre), akik majd tovább szaporodnak, stb. Senkit sem bíztatnék arra, hogy kutyáját a nyugodtság és a kiegyensúlyozottság kedvéért pároztassa, hiszen ez  a szakképzett, hozzáértő tenyésztők feladata. Ráadásul az olyan ivaros kanok, akik nem fedeznek be félévente szukákat nagyobb eséllyel válnak a prosztatarák áldozatává, mint ivartalanított társaik. Ha egy kan már fedezett életében legalább egyszer,  és ha ezt a későbbiekben megtagadjuk tőle, még frusztráltabbá válhat, mint annak előtte.
Még nem találtak fel olyan szert, amit teljesen hatékonyan lehetne használni annak érdekében, hogy a tüzelő szukák szagát ne érezzék meg a kanok. Az ivaros szuka kutyák 6 havonta vonzzák be a kan kutyákat, amikor tüzelnek -akár több kilométeres távolságból is.  Sok gazdi ilyenkor lehetetlen időpontokban és helyeken jár kutyájával, hogy véletlenül se találkozzon másik állattal az utcán, de ezzel csak saját maguk és kutyák dolgát nehezítik meg! Ráadásul ilyenkor a tüzelő kutyák viselkedése is megváltozik, általában sajnos nem a pozitív irányba (fokozott izgatottság, nyugtalanság, agresszió). Persze ha egy nagyobb csapat gazdátlan kóborkutyával találkozik ilyenkor a gazdi, valószínű, hogy egy verekedéssel színezett szexuális aktus szemtanúja lesz, mivel nem fogja tudni kontrollálni, hogy mi történik a kutyájával. Tehát az ivartalanítás egészségmegőrző és prevenciós hatása mellett segíthet a frusztráltság, a konfliktushelyzetek számának csökkentésében és a már kezelt viselkedészavarok esetében is a nyugodt, elfogadó tudatállapot stabilizálásában.

Hogyan ne vigyünk kutyát ivartalanítani?

Frusztrált, ideges, feszült, agresszív, nyugtalan állapotban levő kutyát ne cibáljunk el műtétre. Várjuk meg amíg megnyugszik, és akkor vigyük be a rendelőbe, hogy számára ne negatív "élményként" induljon az új élete.

Az állatpopuláció növekedése nagyon jól kontrollálható az ivartalanítással. Életeket menthet, ha ivartalanítod a kutyád-macskád. Ha a kedvencünk nem tud szaporodni akkor nem születnek újabb és újabb kölyökkutyák, akik majd a menhelyen végzik ahol ha nem sikerül örökbeadni őket, akkor majd "humánusan" elaltatják.  (Magyarországon évente átlagosan 150000! kutyát altatnak el gyepmesteri telepeken - a kóbor kutyák száma pedig meghaladja az egymilliót!) Azokban az országokban, városokban, ahol már bevezették az ivartalanítási kötelezettséget, a társállatok elaltatásának száma 30-60%-kal csökkent.

 

Az ivartalanítás műtéti költsége sokkal alacsonyabb, mint amennyibe egyetlen (!) alom kölyök felnevelése kerül, nem beszélve az egészségmegőrzésről, ami hosszú távon is kíméli a gazdi pénztárcáját. Sokan nehezen fogadják el az ivartalanítást, és a műtéttel kapcsolatos saját érzelmeiket vetítik rá a kutyára, amikor azért tagadják meg a műtét elvégzését, hogy az állat ne veszítse el szaporodási képességét... Egyik kutya sem érzi magát kevesebbnek attól, hogy ivartalanítják! Nem fog személyiségzavartól szenvedni és nem fogja gyászolni múltbéli képességeit. A kutya alapvető személyiségét leginkább a környezete és a génjei alakítják, mintsem a hormonjai, így az ivartalanítással nem fog megváltozni az állat jelleme és energiaszintje. Az ivartalanított kutyák kevésbé éreznek késztetést a szökésre, a terület megjelölésére és a falka feletti dominancia gyakorlására. A nőstényeket nem kínozzák a hormonális változások, amik a tüzelés alatt az állat viselkedését is megváltoztatják, a nemkívánt kan kutyák társaságának bevonzásáról nem is beszélve. Az ivartalanított kutyák kedvesebbek és kevésbé fognak  elszökni, agresszívvá válni vagy verekedni más kutyával.
Tehát mégegyszer: a kutyák nem gyászolják elveszített szaporodási kapacitásukat. Kizárólag fajfenntartás céljából szaporodnak. Nem nevelik kölykeiket 18 éves korukig. Nem álmodoznak utódjaik esküvőjéről. Nem számítanak az unokáik támogatására nyugdíjas korukban. A szuka kutyák pár hétig gondozzák a kölyköket, mialatt megtanítják nekik a szabályokat, korlátokat, majd a kiskutyák csatlakoznak a falkához. A kan kutyák nem apaszerepet játszanak, sőt, még fel sem ismerik a saját kölykeiket.
Visszatérve az árakra és költségekre, manapság már rengeteg ivartalanítási akció is létezik, tehát nem szabad, hogy ez legyen az akadály, a kifogás, mivel rengeteg egyéb költséget spórolsz hosszú távon, pl. orvosi számlákat. Az ivartalanítás csökkenti egy csomó betegség esélyét, melyeket általában bonyolult és drága kezelni. A szukáknál az ivartalanítás a húgyúti vagy petefészek rosszindulatú daganatainak, valamint az emlőrák megjelenésének esélyét csökkenti jelentősen. Néhány szukánál az álvemhesség, a gennyes méhgyulladás és a húgyúti fertőzések akár halálos kimenetelűek is lehetnek. A kanoknál a prosztatarák kerülhető el ivartalanítással. 
Tehát az ivartalanítás nemhogy káros, de meghosszabbíthatja a kutyád életét!

Legyél te is a megoldás része, ivartalanítsd a Kedvenced minél előbb!

A kutyák és a macskák ivartalanításáról Dr. Csikós Károly kollégám készített mindenki számára közérthető szakmai összefoglalót.

Ivartalanítással megelőzhetünk számos betegséget, vagy esélyét minimálisra csökkenthetjük. Ezek a méhbetegségek, emlődaganat, herebetegségek és a prosztata megbetegedése.  Megelőzhetjük a viselkedészavarokat: az agresszió, és az ebből eredő verekedési sebek, tályogok, az elkóborlás, vizeletspriccelés. Megelőzhetjük a nemkvánatos szaporulatot. Kiiktathatók az ivari úton terjedő betegségek, mint macskáknál a FeLVés a FIV. Megdőlnek a kedvenceink korai ivartalanítsáról szóló tévhitek. 

De lássuk a részleteket.

Az ivartalanítás optimális időpontja

A kutyák és macskák ivartalanításának optimális időpontjával kapcsolatban nagy a zűrzavar Magyarországon. E sorok írója évekig állatorvosként dolgozott az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is, ahol ez az ismeret ugyanúgy beépült a köztudatba, mint az első féreghajtások és védőoltások ajánlott időpontja. Azt nálunk is sokan tudják már, hogy ez a műtét alapvetően fontos egészségvédelmi és állatvédelmi szempontból egyaránt, de még a szakemberek is sokféleképpen nyilatkoznak, amikor a leginkább ajánlott időpontról van szó. Ennek aztán az a következménye, hogy a műtét sokszor elmarad vagy akkor lesz elvégezve, amikor az állat már megbetegedett, pl. viselkedészavar alakult ki a kanokban és a kandúrokban, vagy méhgyulladás, illetve emlődaganat jelent meg a szukákban és a nőstény macskákban.

Tévhit, hogy a szukáknak és a nőstény macskáknak egyszer meg kell elleniük és elavult nézetnek számít az is, hogy egyszer tüzelniük kell az ivartalanítás előtt. Azokban az országokban, ahol a fiatal kölykök ivartalanítása általános, nagy esetszámok alapján tudományos alapossággal vizsgálták meg a különböző életkorban operált állatok egészségi állapotát, így a szőrzet és a csontozat fejlődését, a viselkedési rendellenességek kialakulását, szukákban az inkontinencia, kandúrokban az alsó hugyúti betegség előfordulását, valamint az ivartalanítással megelőzhető problémák (pl. agresszió, jelölés, here-, prosztata-, méh- és tejmirigy-gyulladás és daganatok) előfordulását is és ezek alapján állapították meg azt, hogy mind a nőivarú, mind pedig a hímivarú állatok ivartalanításának vonatkozásában a legoptimálisabb időpont az ivarérettség kialakulása előtti időszak. Ott viszont, ahol ezt soha nem vizsgálták, gyakran légből kapott tévhitek a közkeletűek, ami azért is káros, mert miattuk kevesebb állat és rossz időpontban lesz megoperálva.

Annak érdekében, hogy érthető legyen az egész, tisztázni kell az alapfogalmakat. Az ivartalanításra elvileg 4 különböző életkorban és szituációban kerülhet sor. Egészséges állatok korai ivartalanításáról (1. lehetőség) akkor beszélünk, ha a műtét a választás után, 6 hetes-3 hónapos életkorban történik. Az ivarérés előtti ivartalanítás (2. lehetőség) általában 4-6 hónapos életkorban, az ivarérés utáni ivartalanítás (3. lehetőség) pedig 7-9 hónapos kor után történik, szintén egészséges állatokon. Más, ezektől gyökeresen eltérő helyzet az, ha az állat már beteg és ezért kell sort keríteni a beavatkozásra (4. lehetőség).

1.) A korai ivartalanítás (6 hetes-3 hónapos életkor)

Sok a félreértés ezzel a leginkább az Egyesült Államokban, de máshol is alkalmazott módszerrel kapcsolatban. Különösen az időpontja él tévesen a köztudatban, ugyanis a korai megjelölés nem az ivarérés előtti ivartalanítást jelenti, hanem a közvetlenül a választás után elvégzett operációt. Mindkét állatfaj és nem esetében 6 hetes kortól 3 hónapos korig végzik ezeket a műtéteket. Sok tenyésztő végezteti el a kölykök eladása előtt az operációt, ugyanis az Egyesült Államokban nagyságrendekkel drágábbak a tenyészthető kölykök, mint a kedvtelésből tarthatóak, így a tenyésztő vagy az alomban ivartalaníttat vagy pedig ivartalanítási záradékot épít bele az adásvételi szerződésbe. Az utóbbival kapcsolatban sok a visszaélés. A menhelyek szintén tömegesen ivartalanítják az ilyen fiatal állatokat, mielőtt kihelyezik őket az örökbefogadókhoz.

Az ilyen fiatalon operált állatok és a később műtöttek között a közhiedelemmel ellentétben nagyon kevés és klinikai értelemben jelentéktelen különbség van. A játékosság tartósabb, a csontok pedig tovább növekednek. Ez utóbbi következménye, hogy különösen a csövescsontok, vagyis a végtagok csontjai némileg hosszabbra nőnek, ezért az ivarérés előtt ivartalanított állatok egy kicsit nagyobbak lesznek. Ennek azonban semmilyen káros hatása sincs az állatok szervezetére. Ma már több független, nagyszámú egyeden végzett tudományos vizsgálat is egybehangzóan igazolja, hogy az ivarérés előtti ivartalanításon átesett egyedek csontozata és izületei ugyanolyan egészségesek, mint a később ivartalanított testvéreiké és semmilyen csont- vagy izületi betegség nem gyakoribb náluk, vagyis nem léteznek olyan kórképek, mint a "korán ivartalanított állatok csonttörése", vagy más hasonló. A szuka kutyák esetében ma még vitatott, hogy a 3 hónapos kor alatti ivartalanítás járhat-e gyakoribb vagy súlyosabb inkontinenciával, de jelentős különbségről aligha beszélhetünk és az biztos, hogy a 3 hónapos kor után ivartalanított szukákban nem jelentkezik gyakrabban inkontinencia, mint a később ivartalanítottakban.

Magam is sokszor végeztem korai ivartalanítást, amíg az Egyesült Államokban praktizáltam, így "első kézből" tudom, hogy ebben az életkorban a műtét valóban könnyebb és gyorsabban végrehajtható, mint a felnőtt állatokon. Az ilyen fiatal kölykök altatása ugyan speciális ismereteket és felszerelést igényel, de a sebgyógyulás rapid, a műtéti komplikációk esélye pedig egészen minimális. Ezek a kölykök néhány órával a műtét után ugyanúgy játszanak, mint előtte. Itthon mégis sokan gondolják, hogy barbárság ilyen fiatal állatokat operálni, mert nincsenek tudatában annak, hogy milyen könnyen viselik el a beavatkozást, szemben az idősebb állatokkal. Ezért téves aggály az, hogy "embertelenség bébiket műteni", a valóság ennek pont a fordítottját mutatja: embertelenség nem vagy csak későn operálni!

Az összes ivartalanítással megelőzhető betegség szempontjából ajánlható ez a módszer, aminek létjogosultsága lenne Magyarországon is, hiszen kevesebb kockázattal jár és biztosabban megelőzi a nemkívánatos szaporulatot, mint a később végzett műtéti beavatkozások!

2.) Az ivarérés előtti ivartalanítás (3-6 hónapos életkor)

Mind az Egyesült Államokban, mind pedig Nagy-Britanniában ez az általános. Annyira elterjedt, hogy a legtöbb tulajdonos eleve tudja: sort kell keríteni rá az alapoltások beadása után. Ennek Magyarországon is így kellene lennie. Hasonlóan a korai ivartalanításhoz, a műtét könnyebben és gyorsabban végezhető el, a sebgyógyulás gyors, a komplikációk esélye pedig minimális. Gyakorlatilag minden ivartalanítással megelőzhető betegség szempontjából optimálisnak nevezhető, ha az ivarérés ELŐTT, vagyis nem később, mint 3-6 hónapos életkorban történik az operáció. Az ebben az időszakban végzett műtétek után semmiféle káros következmény nem mutatható ki a később műtött állatokkal összehasonlítva, még az inkontinencia vonatkozásában sem. Az igaz, hogy ezek a kölykök némileg nagyobbra nőnek majd, mint a nem vagy az ivarérés után ivartalanított testvéreik, de a különbség jelentéktelen és semmilyen egészségkárosodással nem jár. Ezért mi feltétlenül az ivarérés előtti időszakot javasoljuk minden állattartónak a kedvence ivartalanítására! Aki tovább vár, az veszélyezteti a kedvence egészségét!

3.) Az ivarérés utáni ivartalanítás (jobb későn, mint soha)

Ha a kutya vagy a macska már elérte az ivari érettséget, akkor tulajdonképpen késői ivartalanításról kell beszélnünk. Sajnos még mindig makacsul tartja a köztudatban magát az a TÉVHIT, hogy a műtéttel meg kell várni az első ellést vagy hogy tüzelnie kell legalább egyszer minden kutyának és macskának. Ez sajnálatos, hiszen már évtizedekkel ezelőtt kiderült, hogy semmilyen szakmai alapja nincs ezeknek a véleményeknek, egész egyszerűen a tények ismeretének hiányából fakadnak. Ezek a mára elavult tradíciók ott tartják magukat a leginkább, ahol még nem végeztek elegendő korai és ivarérés előtti ivartalanítást, így semmilyen tapasztalat nem áll rendelkezésre és - elsősorban nyelvi okok miatt - nem ismertek az ezekkel kapcsolatos külföldi tudományos vizsgálatok eredményei sem.

Nem csak az a gond, hogy a műtét költségesebb, technikailag nehezebb és hosszabb ideig tart a felnőtt állatokon, de jobban megviseli őket és nagyobb a komplikációk esélye. Emellett sokkal kevesebb betegség, viselkedési probléma előzhető meg vele, mint az ivarérettség előtti műtétekkel. Így pl. az első két tüzelés között ivartalanított szukák esetében nagyobb a tejmirigy-daganat kialakulásának esélye, mint az első tüzelés előtt ivartalanítottaknál, igaz, még így is kisebb, mint a később műtött állatok körében. Ezért ha az ivarérett kutya vagy macska még nincsen ivartalanítva, akkor a leghelyesebb a műtétet minél előbb elvégeztetni, mielőtt kialakul a baj! Minél idősebb a kutya, annál nehezebb, költségesebb és kockázatosabb a műtéte és annál hosszabb ideig tart a műtét utáni lábadozás és eközben is annál több komplikáció fordulhat elő.

Azokban az országokban, ahol a tulajdonosok megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a műtét fontosságával és optimális időpontjával kapcsolatban, csak elvétve, leggyakrabban tenyészállatok esetében kerül sor ivarérés utáni ivartalanításra.

4.) A már beteg állatok ivartalanítása (amikor már tényleg késő)

Különösen súlyos beszámítás alá esik, ha már megbetegedett a kutya vagy a macska, mert mondjuk tejmirigy-, méh-, here- vagy prosztata-megbetegedés (megnagyobbodás vagy gyulladás), illetve nőstényeknél cukorbetegség lépett fel. Ilyenkor a gyógykezelés vagy annak fontos része az ivartalanítás. Problémát jelent az a tény, hogy az állatok jellemzően idős korban betegednek meg, amikor már nagy az altatási és a műtéti kockázat, de a fennálló betegség tovább súlyosbítja a helyzetet. Ezért a műtét ilyenkor technikailag nehezebb, nagyságrendekkel költségesebb, mint a fiatal állaton végzett ivartalanítás, valamint a kockázata és a komplikációk esélye is igen nagy. 

Összefoglaló

Nem könnyű megmondani azt, hogy mikor a legoptimálisabb a kedvencállatokat ivartalanítani. Tudjuk, hogy mind kutyánál, mind pedig macskánál a nőivarú állatok körében gyakoriak a tejmirigy daganatos megbetegedései. Tudjuk azt is, hogy ha egy kutyát az első tüzelése előtt ivartalanítanak, akkor a nem ivartalanítottakhoz képest 0,5%-a csökken a tejmirigy daganat valószínűsége, ami gyakorlatilag megegyezik a kanoknál tapasztalt előfordulási valószínűséggel. Az első két tüzelés között ivartalanítottaknál 7%, a második és harmadik között operáltaknál 26% lesz az esély erre a betegségre, a 2,5 éves kor után ivartalanított állatok esetében pedig gyakorlatilag a nem ivartalanítottakéval megegyező gyakorisággal számíthatunk rá. Macskánál egyszerűbb a helyzet, a 6 hónapos kor előtt ivartalanítottak esetében 9%-ra csökken a macskánál egyébként szinte mindig rosszindulatú tejmirigy daganat valószínűsége és az első tüzelés után elvégzett ivartalanítás gyakorlatilag már nem jár előfordulást csökkentő, vagyis megelőző hatással. Az ivartalanítást ezért ajánlatos az ivarérés előtt elvégeztetni, de az ivarérésről (az első tüzelésről) meg azt érdemes tudni, hogy nagyon változó időpontban, de 3 hónapos kortól bármikor bekövetkezhet. Ezért tanácsos más kapaszkodókat is segítségül venni. A kutyák inkontinenciája gyakoribb szövődmény a későn ivartalanított állatoknál és akkor a legritkább, amikor a műtétet az ivarérés előtt végzik el. Az ma is vitatott, hogy gyakoribb-e a 3 hónapos kor alatt ivartalanított szukák esetében. Az ivartalanítás leggyakoribb szövődménye nem ez, hanem mindkét állatfajnál az elhízás, amire az ivartalanított állatok esetében kétszer nagyobb az esély, mint a nem ivartalanítottaknál. Macska esetében ebben a vonatkozásban teljesen irreleváns az ivartalanítási életkor, vagyis bármely életkorban ivartalanítva egyformán hajlamosak az elhízásra, de kutyák között a korán ivartalanított állatok esetében a legritkább az elhízás! Az optimális időpont vonatkozásában az elmondottak mellett talán az altatás kockázata az egyik legpontosabban mért és leginkább használható támpont. Pontosan tudjuk azt, hogy

a macskáknál 12 hetes életkorban,

a kutyáknál pedig 16 hetes életkorban

jár a legkisebb kockázattal a műtéti altatás. Mivel mindkét állatfaj ivarérése általában ennél később következik be és kutyánál az elhízás kockázata is ilyenkor a legkisebb, ezért mi leginkább ezt az életkort ajánljuk az állattartók figyelmébe, mint az ivartalanítás legoptimálisabb időpontját! 

A különböző időpontban végzett beavatkozások előnyeit és hátrányait szakirodalmi adatok alapján az alábbi táblázatban foglaljuk össze:

A fentekből következik, hogy

• az ivartalanítás az egészségvédelem fontos része,
• mielőbb el kell végeztetni és a
• legoptimálisabb időpontja 6 hetes kortól az ivarérésig tart.

Minden esetben nagyon sajnálatos az, amikor tanult, okos állattartók érvelnek az ivartalanítás ellen, mert ezzel ártanak a saját kedvencüknek és a társaiknak is. Ezért mi minden kutya- és macskatartónak javasoljuk, hogy legkésőbb 6 hónapos koráig ivartalaníttassa a kedvencét!

A kutya és a macska ivartalanításával kapcsolatos oldalaink:

• a kutyák ivartalanítása
• a macskák ivartalanítása

Ajánlott szakirodalom

A témával kapcsolatban számos tudományos szakcikk jelent meg az utóbbi évtizedekben, amelyek Magyarországon nem ismertek, ezért nálunk sok elavult tévhit él a köztudatban. Az érdeklődőknek igyekeztünk összeszedni a fontosabbakat: 

1. Aronsohn MG, Faggella AM. Surgical techniques for neutering 6- to 14-week-old kittens. J Amer Vet Med Assoc 202(1): 53-55, 1993
2. Bloomberg MS. Surgical neutering and nonsurgical alternatives. J Amer Vet Med Assoc 208(4): 517-519, 1996
3. Campbell DG.: When to spay. Vet Rec. 1988 Apr 2;122(14):339-40.
4. Faggella A, Aronsohn M. Anesthetic techniques for neutering 6- to 14-week-old kittens. J Amer Vet Med Assoc 202(1): 56-62, 1993
5. Gershman KA, Sacks JJ, Wright JC.: Which dogs bite? A case-control study of risk factors. Pediatrics. 1994 Jun;93(<st1:metricconverter w:st="on" ProductID="6 Pt">6 Pt</st1:metricconverter> 1):913-7.
6. Goeree G. A different approach to controlling the cat population. Can Vet J 39:242-243, 1998
7. Goeree G. Pediatric neuters can be technically challenging. Can Vet J 39:244, 1998
8. Gourley J.: When to spay dogs and cats. Vet Rec. 1997 Jan 25;140(4):104.
9. Hoskins JD.: Pediatric health care and management. Vet Clin North Am Small Anim Pract. 1999 Jul;29(4):837-52, v.
10. Howe LM. Short-term results and complications of prepubertal gonadectomy in cats and dogs. J Amer Vet Med Assoc 211(1) 57-62, 1997
11. Howe LM, Slater MR et al. Long-term outcome of gonadectomy performed at an early age or traditional age in cats. J Amer Vet Med Assoc 217(11): 1661-1665, 2000
12. Howe LM, Olson PN. Prepuberal gonadectomy  early-age neutering of dogs and cats. In Recent Advances in Small Animal Reproduction (Concannon PW, England E, Verstegen J, eds). Int Vet Inform Serv (www.ivis.org), 2000.
13. Kahler S.: "Spay or pay"--is mandatory sterilization the answer to pet overpopulation problem? J Am Vet Med Assoc. 1993 Mar 15;202(6):842-5. 
14. Kustritz, MV Root. Early spay and neuter. Proc. 15th Amer Coll Vet Intern Med Forum, Lake Buena Vista, FL, 1997 
15. Kustritz, MV Root. Early spay-neuter in the dog and cat. Vet Clin North Amer Sm Anim Pract 29(4): 935-943, 1999
16. Kustritz M, Johnston S, et al. Availability of training for prepuberal gonadectomy at North American veterinary colleges. J Amer Vet Med Assoc 216(10): 1566-1567, 2000
17. Land TW.: Favors early spay/neuter. J Am Vet Med Assoc. 2000 Mar 1;216(5):659-60.
18. Lieberman LL. A case for neutering pups and kittens at two months of age. J Amer Vet Med Assoc 191(5): 518-521, 1987
19. New JC Jr, Kelch WJ, Hutchison JM, Salman MD, King M, Scarlett JM, Kass PH.: Birth and death rate estimates of cats and dogs in U.S. households and related factors. J Appl Anim Welf Sci. 2004;7(4):229-41.
20. Root MV, Johnston SD, Johnston GR, Olson PN. The effect of prepuberal and postpuberal gonadectomy on penile extrusion and urethral diameter in the domestic cat. Vet Radiology & Ultrasound 37(5): 363-366, 1996
21. Root MV, Johnston SD, Olson PN. Effect of prepuberal and postpuberal gonadectomy on heat production measured by indirect calorimetry in male and female domestic cats. Amer J Vet Res 57(3): 371-374, 1996 
22. Root MV, Johnston SD, Olson PN. The effect of prepuberal and postpuberal gonadectomy on radial physeal closure in male and female domestic cats. Vet Radiology & Ultrasound 38(1): 42-47, 1997
23. Salmeri KR, Bloomberg MS, Scruggs SL, Shille V.: Gonadectomy in immature dogs: effects on skeletal, physical, and behavioral development. J Am Vet Med Assoc. 1991 Apr 1;198(7):1193-203.
24. Spain C, Scarlett J, et al. When to neuter dogs and cats: a survey of New York state veterinarians' practices and beliefs. J Amer Anim Hosp Assoc 38(5): 482-488, 2002
25. Stocklin-Gautschi NM, Hassig M, Reichler IM, Hubler M, Arnold S.:  The relationship of urinary incontinence to early spaying in bitches. J Reprod Fertil Suppl. 2001;57:233-6.
26. Stubbs WP, Bloomberg MS. Implications of early neutering in the dog and cat. Sem Vet Med Surg (Sm Anim) 10(1): 8-12, 1995
27. Stubbs WP, Salmeri KR, Bloomberg MS. Early neutering of the dog and cat. In Bonagura JD, Kirk RW (eds): Kirk's Current Veterinary Therapy XII Small Animal Practice. Philadelphia: W.B. Saunders, 1995, pp. 1037-1040.
28. Stubbs WP, Bloomberg MS et al. Effects of prepubertal gonadectomy on physical and behavioral development in cats. J Amer Vet Med Assoc 209(11): 1864-1871, 1996
29. Taylor P. Anaesthesia for Neutering Kittens. Feline Advisory Bureau 40(1): 22-24, 2002
30. Theran P. Early-age neutering of dogs and cats. J Amer Vet Med Assoc 202(6): 914-917, 1993
31. Thomas, K. Early spaying/neutering in companion animals. Focus (Ontario Veterinary Medical Assoc. Magazine) 18(5):13-14, 1999

Dr. Csikós Károly

állatorvos

Mancsok Állatorvosi rendelő