1. Veszélyes ebek 2012. január 1. előtt

2012. január 1-ével került átfogó módosításra Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) és a veszélyes ebek kérdése is. Ezt megelőzően a veszélyes ebekről az Ávt. mellett a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól a 35/1997. (II. 26.) kormányrendelet rendelkezett. E jogszabály értelmében a pit bull terrier és annak keverékei minősültek veszélyes ebnek. A pit bull terrier jellegű ebek általános jellemzőit a kormányrendelet 1. számú melléklete rögzítette.

Az Alkotmánybíróság (továbbiakban: AB) azonban a 49/2010. (IV. 22.) AB határozatában 2010. szeptember 30-ával megsemmisítette az említett kormányrendeletet, mert nem volt összhangban az Ávt. vonatkozó szabályaival. Az indítványozó a kormányrendelet mellékletének megsemmisítését indítványozta az AB-nál. „Az indítványozó úgy véli: a problémát az okozza, hogy a pit bull terriert és a staffordshire terriert a mellékletben lévő felsorolás alapján nem lehet egyértelműen megkülönböztetni. Az indítványhoz csatolt szakértői véleményekkel igazolta, hogy nincsenek olyan objektív külső jegyek, amelyek alapján az e fajtához nem értő személyek egyértelműen meg tudnák különböztetni az amerikai staffordshire terriert és a pit bull terriert egymástól. Mind a két fajta lényegében azonos ősöktől származik, ezért a génállományuk jelentős része azonos. Küllemükben olyan jelentős hasonlóság van, hogy a megkülönböztetésük még néhány szakember számára is nehézséget jelent. A szakértői álláspontok egységesek abban, hogy a megkülönböztetésre csak DNS vizsgálat segítségével van lehetőség. Kártérítési vagy szabálysértési, büntetőjogi felelősség esetén mindez jogbizonytalanságot okoz, ezért a kormányrendelet melléklete alkotmányellenes.”[1] Az AB az indítványban megjelölt indokokat külön nem vizsgálta, mert úgy ítélte meg, hogy az egész jogszabály alkotmányellenes.

Az AB határozata alapján tehát 2010. szeptember 30-ától már nem beszélhettünk a pit bull terrierről és keverékeiről mint veszélyes ebekről, vagyis megszűnt a fajta alapú hátrányos megkülönböztetés az ebek között. Így a pit bull terrier már engedély nélkül tartható, gazdáját 2010. szeptember 30-tól nem terheli az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége és nem kell alkalmazni a tartásra szolgáló eszközöket és – meglehetősen szigorú - előírásokat sem. Véleményem szerint nem veszélyesebb az egyik fajta kutya a másiknál, mert nem maga a fajta hordozza magában a veszélyes jegyeket, hanem az egyed. Ebből kifolyólag nem tartom jó megoldásnak és támogathatónak a fajta alapú besorolást. Mindig az adott egyedet kell vizsgálni és erre a célra szolgál a veszélyes ebbé minősítési eljárás.

Azzal, hogy az AB megsemmisítette a veszélyes és veszélyessé minősített ebek tartásáról és a tartás engedélyezéséről szóló 35/1997. (II. 26.) Kormányrendeletet, a jogrendszerben joghézag keletkezett. Az említett kormányrendeletre hivatkoztak magasabb és alacsonyabb szintű jogszabályok is. További problémát okozott, hogy nem volt szabályozva megfelelően a veszélyes ebbé minősítési eljárás, amire szükség volt, ugyanis, ha egy eb embernek vagy állatnak sérülést okozott és az érintett személy hatósághoz fordult, az nem tudott, illetve nem tudott volna hatékonyan, jogszerűen eljárni. Ez pedig fontos, mert bármennyire is elhivatottak vagyunk az állatvédelem iránt, be kell látnunk, hogy vannak olyan egyedek, amelyek problémásabbak társaiknál. A problémák azonban megoldódni látszanak a jelenleg is zajló állatvédelmi jogszabályok folyamatos módosításával.

2. A veszélyes eb jelenlegi fogalma

A veszélyes ebekkel kapcsolatban a szabályozás tartalma is lényegesen megváltozott. A korábban hatályos szabályok ugyanis külön kategóriaként kezelték a veszélyes és veszélyesnek minősített ebeket. Az előbbiek csoportjába sorolta a jogszabály a pit bull terriert és annak keverékeit, míg az utóbbi csoportba az állatvédelmi hatóság által (embernek vagy állatnak - ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülés miatt) egyedileg veszélyesnek minősített ebek tartoztak. A 2012-es átfogó módosítás értelmében azonban veszélyes eb az állatvédelmi hatóság által egyedileg veszélyesnek minősített eb, vagyis a korábbi két kategória egybeolvadása figyelhető meg, tekintettel az AB korábbi határozatára is.

3. Mikor kerülhet sor az eb egyedileg veszélyessé minősítésére?

Akkor kerülhet sor az állatvédelmi hatóság által az eb egyedileg veszélyessé minősítésére, ha

a) az eb fizikai sérülést okozott és megvalósulnak a veszélyesnek minősítés e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételei, vagy

b) az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el.

4. „Ki” az állatvédelmi hatóság eb egyedileg veszélyessé minősítése esetén?

Az ebet egyedileg veszélyesnek minősítő állatvédelmi hatóság jelenleg a kerületi állat-egészségügyi és élelmiszerellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal), az eb egyedi veszélyessé minősítését pedig a település jegyzője kérheti a kerületi hivataltól. Amennyiben a település jegyzője (fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője) arról értesül, hogy az eb sérülést[2] okozott, arról KÖTELES írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes kerületi hivatalt.

5. Eb által okozott sérülés esetén alkalmazható szankciók

Ha az eb sérülést okozott a kerületi hivatal kétirányú szankciókat alkalmazhat, melyek egyrészt sújtják az ebtartót, másrészt a sérülést okozó ebet. Az ebtartót sújtó szankciók a következők:

a) írásos figyelmeztetés,

b) az eb közterületen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására való kötelezés,

c) az eb tartási körülményeinek megváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezés,

d) az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezés.

A sérülést okozó ebet sújtó szankciók pedig a következők:

a) ivartalanítás elrendelése,

b) veszélyessé minősítés,

c) az eb életének kioltás az Ávt.-ben meghatározott esetekben.

Abban az esetben, ha az állatok falkában okoznak támadást a falka összes tagja tekintetében alkalmazni kell a szankciókat.

A korábbi szabályokhoz képest változás az eljárásban, hogy a sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Véleményem szerint ez üdvözölendő rendelkezés, hiszen nem egy olyan kutyatámadás történt már, amelynek kiváltója emberi magatartás volt. Ugyanis, ha az ember támadólag, agresszíven közelít a kutyához az ösztönösen viselkedve védelmezi magát vagy hőn szeretett gazdáját, falkáját. Ez esetben indokolatlan az védekezésből támadó állat szankcionálása.

6. Az ebek viselkedésében jártas szakértő

Szintén – a korábbiakhoz viszonyítva – új eljárási résztvevő, az ebek viselkedésében jártas szakértő, akinek eljárásba történő igénybevétele kötelező, illetve eshetőleges is lehet. Kötelező bevonni, ha az eb fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek fizikai sérülést okozhat és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el. Szintén kötelező e szakértő eljárásba történő bevonása, ha az eb ismételten nyolc napon túl gyógyuló vagy annál súlyosabb sérülést okozott embernek. Egyéb esetekben a sérülés keletkezésének kivizsgálása során szükség esetén vonható be az eljárásba.

Az ebek viselkedésének megítélésével kapcsolatos szakértői tevékenységet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) engedélyezheti kérelemre. Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Állatvédelmi Tanácsadó Testület és a Magyar Állatorvosi Kamara véleményét. Az engedélyt az kaphatja meg, aki:

a) állatorvos doktori képesítéssel és a képesítés megszerzésétől számított legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy

b) legalább tízéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A kérelem tartalmi elemei a következők:

a) a kérelmező természetes személyazonosító adatai,

b) a kérelmező képzettségére vonatkozó információk.

A kérelemhez mellékelni kell továbbá:

a) az állatorvosi doktori képesítés meglétét tanúsító okirat hiteles másolatát,

b) a szakmai gyakorlati idő meglétét igazoló iratot, valamint

c) a szakmai működés részletes leírását tartalmazó iratot.[3]

Az engedélyezéssel egyidejűleg a NÉBIH nyilvántartásba veszi a szakértőt, amely a szakértők természetes személyazonosító adatai tartalmazza, illetve a NÉBIH a honlapján közzéteszi a szakértői nyilvántartásban szereplő személy nevét, telefonos elérhetőségét, valamint elektronikus levélcímét.

7. A veszélyes eb tartásával kapcsolatos előírások

Veszélyes eb a kerületi hivatal által – a veszélyesnek minősítést követő 45 nap elteltével - kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása mellett tartható. Ezen engedélyt az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti a veszélyessé minősítésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül. A kérelemnek kötelező tartalmi elemeit is meghatározza a kormányrendelet, melyek a következők:

a) az eb tulajdonosának neve, címe,

b) az ebtartó neve, születési helye és ideje, lakcíme, telefonszáma, elektronikus levélcíme,

c) az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszám),

d) az eb tartási helyének leírása,

e) az eb fajtája, születési ideje, neme, színe, neve,

f) transzponderrel megjelölt eb esetén a transzponder sorszáma,

g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja,

h) az eb egyéb egyedi jellemzői.

Ha az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt, a kérelemhez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonosának, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát.

Az engedély érvényességi ideje a kiállítástól számított két év.

Az engedély kiadásának feltétele az, hogy az eb tartója a 18. életévét már betöltötte és cselekvőképes. A jogszabály továbbá meghatározza az engedély visszavonásának feltételeit is, melyek a következők:

a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó előírt kötelezettségeit ismételten megszegi,

b) ha az eb tartási helyét – akár ideiglenesen is – megváltoztatják, vagy

c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül.

Az engedély kiadása, meghosszabbítása díjköteles. A veszélyesnek minősített ebek tartása engedélyezésére, illetve az engedély meghosszabbítására irányuló eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedélyezésre irányuló eljárás és a tartás engedélyezésére irányuló fellebbezési eljárás díja egyaránt 25 000 Ft, a meghosszabbításra irányuló eljárás és a meghosszabbításra irányuló fellebbezési eljárás díja pedig 20 000 Ft. A díjat a tulajdonos a tartás helye szerint illetékes önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára az eljárás kezdeményezésekor köteles befizetni és a díj befizetését igazolni. A fellebbezési eljárás díját a veszélyesnek minősített eb tulajdonosa a fellebbezés benyújtáskor köteles befizetni, és a díj befizetését igazolni. A díj az ügyben eljáró első és másodfokú hatóságot illeti meg.

A kerületi hivatal engedélye mellett a veszélyes eb ivartalanítva és transzponderrel megjelölve tartható. Az e beavatkozásokat végző állatorvos igazolást állít ki az ivartalanítás megtörténtéről, valamin az eb transzponderrel történő megjelöléséről.

Egyetértek az ivartalanítás törvényben történő rögzítésével, ugyanakkor javaslom e kötelezettség kiterjesztését a kedvtelésből tartott ebek körére is.

8. A veszélyes eb tartására szolgáló eszközök és előírások

8.1. Biléta

A veszélyes eb nyakörvén jó látható jelzést kell elhelyezni. A biléta beszerzésének költségei az eb tulajdonosát terhelik. A bilétának legalább öt cm átmérőjűnek kell lennie és tartalmaznia kell:

● egyik oldalán az ebtartó nevét, lakcímét és telefonszámát,

● másik oldalán az eb hívónevét és „Veszélyes!” feliratot.

8.2. Kennel

A veszélyes ebeket kennelben kell tartani. A kennel az eb tartására szolgáló megfelelően zárt, bekerített vagy elkerített hely, melynek rendeltetése, hogy megakadályozza az ebnek közterületre vagy szomszédos magánterületre történő, felügyelet nélküli kijutását, valamint azt, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

8.3. „ Vigyázat!” Veszélyes eb!”

Az alcímben szereplő figyelmeztetést tartalmazó táblát a veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be-, illetve kijáratain kell elhelyezni. A szöveg mellett jól látható, támadó ebet ábrázoló grafikát kell feltüntetni. A táblát jól látható helyen, megfelelő módon kell elhelyezni.

8.4. Szájkosár, kibújást akadályozó nyakörv, legfeljebb két méter „hosszú”, nem kihúzható póráz és a tartásra jogosult felügyelete

A veszélyes ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani csak a felsorolt eszközök együttes meglétével lehet, azonban a fuvarozási szabályok szigorúbb követelményeket is megállapíthatnak. A jogszabály tiltja, hogy az ebet a pórázról elengedjük, valamint azt is, hogy a szájkosarat levegyük róla.

8.5. Egyéb előírások

A veszélyes eb felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.

A veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie.

A veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az ebek elhullását, illetve elveszését huszonnégy órán belül, vagy ha az adott nap munkaszüneti nap, akkor a következő munkanapon jelenteni kell a kerületi hivatalnak.

A jogszabály a veszélyes találójának, illetve befogójának bejelentési és átadási kötelezettséget ír elő. Mégpedig, aki ilyen ebet talált vagy befogott huszonnégy órán belül köteles ezt a kerületi hivatalnak bejelenteni és az ebet a hatóság képviselőjének átadni.

A veszélyes eb leadásáról, befogásáról a kerületi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig meg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról.

A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet 14 napos állat-egészségügyi megfigyelés alatt kell tartani.

A kóbor veszélyes ebet a lehető legrövidebb időn belül be kell fogni és meg kell kísérelni a tulajdonos értesítését. Ha az állat tulajdonosa a felmerült (befogás, őrzés, megfigyelés) költségeket megtéríti, az ebet részére első alkalommal – állatvédelmi bírság kiszabása mellett – vissza kell adni.

A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos személyéről. E rendelkezéssel kapcsolatban megjegyezném, hogy az állat életének kioltása csak a legvégső megoldás lehet, az állat szocializálására, családba adására is sort kellene keríteni.

9. Az ellenőrzésre vonatkozó szabályok

A kerületi hivatal a tartási engedélyben előírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben megjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi megjelölésének megtörténtét a tartási engedély kiadásától számított 30 nap elteltével ellenőrzi.

A veszélyes eb tartási feltételeinek megtartását a kerületi hivatal ellenőrzi.

Az ellenőrzéssel kapcsolatos ebtartói kötelezettségek:

a) a tartási engedély bemutatása az ellenőrzésre jogosult felhívására,

b) az ellenőrzését elősegítése és tűrése.

10. Az állatorvosra, illetve az önkormányzatok állatvédelmi őrszolgálatára telepített kötelezettségek

Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkormányzat állatvédelmi őrszolgálata köteles figyelmet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek minősítési eljárás megindítását. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az embernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek minősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes kerületi hivatalt. Az így bejelentett ebet a kerületi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja.

A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb magatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni.

11. A veszélyes eb jogilag vadállatnak minősül

A veszélyes ebet vadállatnak kell tekinteni. Polgári jogi szempontból a vadállat tartása szigorúbb felelősséget jelent, mert ezen állatok tartója úgy felel mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. A Polgári Törvénykönyv ugyanis előírja, hogy aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Csak akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a kárt fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül eső és elháríthatatlan ok idézte elő.[4] Ezeket a szabályokat alkalmazni kell abban az esetben is, ha az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel okoz kárt másnak a károkozó. Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott.

A német szabályozás elsősorban az állattartó felelősségére helyezi a hangsúlyt abban az esetben, ha az állat támadóan lép fel. Érdekessége, hogy ebből a szempontból nem tesz különbséget házi állat és vadállat között: ha az állat embernek sérülést, vagy halált okoz, akkor az állat tartója kártérítést köteles fizetni.[5]

12. Tilalmak

A korábbi szabályokkal szinte teljesen megegyezően rendelkezik a módosítás arról, hogy tilos veszélyes ebnek bármely módon való szaporítása, tenyésztése – ideértve a vétlen szaporulatot is –, kiállítása, bármely formában történő versenyeztetése, őrző-védő feladatokra való tartása, képzése és alkalmazása, az országba való behozatala, az országból történő kivitele. E rendelkezés a korábbi előíráshoz képes egyetlen elemmel egészül ki, mégpedig a veszélyes eb kiállításának tilalmával.

13. A veszélyes ebekkel kapcsolatos adatkezelés, nyilvántartás

Az Ávt. rögzíti a veszélyes ebek tartásának engedélyezésével kapcsolatos eljárásban kezelhető adatok körét az alábbiak szerint.

Az állatvédelmi hatóság az engedélyezési eljárásban jogosult kezelni

a) az eb tulajdonosának nevét és címét,

b) az eb felügyeletét ellátó természetes személy (a továbbiakban: ebtartó) nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,

c) az eb tartási helyét,

d) az eb fajtáját, születési idejét, nemét, színét, hívónevét,

e) a transzponder sorszámát,

f) az ivartalanítás időpontját,

g) az eb egyéb egyedi jellemzőit.

A törvény rögzíti azt is, hogy az állatvédelmi hatóság a fentiekben felsorolt adatokról a veszélyes ebek hatékony azonosítása érdekében nyilvántartást vezet. Az Ávt. tehát – helyesen – ugyanazon adatok kezelését teszi lehetővé az állatvédelmi hatóságnak az engedélyezési eljárás során és a nyilvántartás-vezetés vonatkozásában. Ezáltal a szabályozás egyszerűbbé, áttekinthetőbbé válik.

Az Ávt. torvábbá rögzíti azt, hogy az engedélyezési eljárásban, illetőleg a nyilvántartásban szereplő adatokat az eb elpusztulásától, elvesztésétől, valamint tulajdonosváltásától számított három évig kell nyilvántartani.

Az Ávt. előírja, hogy az ebet veszélyesnek minősítő állatvédelmi hatóság a veszélyesnek minősítés tényét nyolc napon belül köteles bejelenteni a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázis működtetőjének. Az országos nyilvántartó adatbázis jelentősége abban áll, hogy a veszélyesnek minősített ebek egységes rendszerben, központi nyilvántartásban vannak rögzítve.

14. A veszélyes eb életének kioltása

Az Ávt. értelmében az állatvédelmi hatóság elrendeli az eb életének kioltását, amennyiben az halálos kimenetelő sérülést okoz embernek, és az ebek viselkedésének megítélésében jártas szakértő megállapítja, hogy az eb viselkedése egyértelműen a sérülés okozására irányult.

Ezen túlmenően az Ávt. szerint az állatvédelmi hatóság elrendeli a veszélyes eb életének kioltását, amennyiben

a) a veszélyesnek minősítő határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül nem kérelmezik az eb tartásának engedélyezését,

b) a tartási engedélyében meghatározott biztonságos tartási feltételek az engedélyben előírt határidőig, de legkésőbb az engedély kiadásától számított harmincadik napig nem teljesülnek,

c) az eb ivartalanítása és transzponderrel való megjelölése a tartási engedély kiadásától számított harminc napon belül nem történik meg,

d) az eb a tartási engedélyben meghatározott biztonságos tartási feltételek teljesítéséig embernek fizikai sérülést okoz,

e) az ebre vonatkozó tartási szabályokat megszegik, és emiatt az eb embernek fizikai sérülést okoz,

f) az ebet az engedélyezett tartási helyen, és az ebtartó felügyeletén kívül fogják be legalább második alkalommal, és a tulajdonos értesítése eredménytelen vagy az a befogással, őrzéssel, megfigyeléssel kapcsolatos költségeket nem téríti meg, vagy

g) annak tulajdonosa, vagy az ebtartó ellen indított büntető- vagy szabálysértési eljárás során az állatot jogerős határozattal elkobozzák.